Magyarország az időskori megélhetés biztosítását (nyugdíjba vonulást) a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és az öngondoskodás alapján létrehozott intézmények (pl. önkéntes nyugdíjpénztár) működésével segíti elő. Az állami nyugdíjrendszerben az aktív dolgozók (adó jellegű) járulékaiból finanszírozzák a nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Ezen felül a polgárok önkéntes alapon – jogilag szabályozott intézményi keretek között - előre gondoskodhatnak arról a többletről, amivel nyugdíjba vonuláskor képesek megőrizni vagy megközelíteni az aktív éveikben megszokott életszínvonalat.

Az önkéntes nyugdíjpénztár az időskori öngondoskodást elősegítő intézmény. Az önkéntes nyugdíjpénztárba bárki tagként beléphet 16 éves kor felett. A tag az egyéni számlájára saját adózott jövedelméből tagdíjat fizet, így hosszú időn keresztül biztonságos keretek között takarékoskodhat nyugdíjas korára. A pénztárba befizetett összeg mértékét – az alap tagdíj felett - a tag önmaga határozhatja meg. Ezt a nyugdíj-takarékossági formát az állam jelentős adó-visszatérítéssel támogatja. Az önkéntes pénztár a tagok által befizetett tagdíjakat és munkáltatói hozzájárulásokat (munkáltató által átvállalt tagdíjakat) gyűjti, azokat befekteti, majd a befizetéseknek az alapszabályban meghatározott részét, és az elért hozamokat a tagok egyéni számláján jóváírja, és rögzített feltételek mellett arról kifizetéseket teljesít. Az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer tőkefedezeti elven működik.

A vonatkozó jogszabályokon túl az önkéntes nyugdíjpénztárak tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank (MNB, www.mnb.hu) felügyeli. A korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) beolvadt az MNB-be, így az MNB látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét és a vonatkozó fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkciókat is.

A társadalombiztosítási nyugdíj önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy a nyugdíjas évekre megőrizzük azt az életszínvonalat, amelyet aktív dolgozóként elértünk és megszoktunk. Ehhez megoldást jelenthet az öngondoskodás, annak mielőbbi megkezdése, azaz önkéntes nyugdíjpénztári számla nyitása. Az önkéntes nyugdíjpénztári számla mindazok számára az időskori öngondoskodás kiváló eszköze, akik kisebb összegű, rendszeres megtakarítással hosszú távon (20-30 év alatt) nagyobb összeget szeretnének összegyűjteni.

Nevéből is következően (nyugdíjpénztár) alapvető cél a kiegészítő nyugdíjszolgáltatás. A pénztártag a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után igényelheti az egyösszegű szolgáltatást, részszolgáltatást vagy járadékszolgáltatást (havi, negyedéves, éves) vagy ezek kombinációját. Ez a szolgáltatás a tőkerészre és a hozamra is adómentes. A nyugdíjkorhatár betöltése előtt a pénztártag az egyéni számláján lévő összeget legkorábban a 10 éves kötelező várakozási (lényegében takarékossági ill. felhalmozási) idő után veheti fel. Ekkor a pénztártag kérheti (a tagsági jogviszony folytatása mellett, vagy a tagság megszüntetésével) a hozam, illetve a tőke egy részének vagy egészének felvételét. A tőkerész felvétele ekkor – mivel nem nyugdíjcélú a kifizetés - adó és járulékfizetésre kötelezett (2023. évben 15% SZJA és 13% SZOCHO) terheli. A hozam ebben az esetben is adómentes.

A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat pénztár általi záradékolásával jön létre.

A nyugdíjszolgáltatás teljes körű kifizetésével, a minimum 10 éves tagsági viszonyt követő kilépéssel, a pénztártag átlépésével más pénztárba, a pénztártag halálával, a pénztár jogutód nélküli megszűnésével.

A pénztártagot a számlájára befizetett egyéni illetve munkáltatói hozzájárulás befizetései után adókedvezmény illeti meg. 2023. évben az adókedvezmény 20%, de legfeljebb évi 150 ezer forint, mely a tárgyévi személyi jövedelemadóból kerül levonásra, és a NAV a tag nyugdíjpénztári egyéni számlájára utalja át.

Igen. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, köz-szolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű, vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani.

Az egyéni számlán lévő megtakarítás (a pénztártag egyenlege) két részből áll. A tőkéből, amely tartalmazza a befizetéseket (pl. tagdíj, eseti befizetés, munkáltatói hozzájárulás, adójóváírás, adomány stb.), és a hozamból, amely a pénztártag által választott portfólióban elért hozam függvényében kerül kimutatásra.

A hozam a tag által a pénztárnál nyilvántartott egyéni számlájára jóváírt befizetések során a befektetési tevékenységből képződő (általában pozitív) eredmény.

A portfólió egy befektetési csomagot jelent, mely mögött egy befektetési stratégia van. Az egyes portfóliókban különböző kockázatú befektetési eszközök vannak, eltérő arányban. Minden pénztártagnak magának kell eldöntenie, hogy mekkora a kockázatviselési hajlandósága, így melyik portfóliót választja. A portfólió választást írásban kell bejelenteni a pénztár által erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Portfóliót havonta választhatnak (változtathatnak) a pénztártagok.

A törvényi változások következtében azon pénztártagok nyugdíjra való jogosultságának elbírálásakor, akik részére 2012. január 01-jét megelőző kezdőnappal rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül a 2011. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. A 2012. január 01-től megállapított rehabilitációs járadékban részesülő csak a 10 év kötelező várakozási idő leteltét követően igényelhet kifizetést, de úgy adó és járulékfizetési kötelezettség (2021. évben 15% SZJA és 15,5% SZOCHO) terheli. Nyugdíjszolgáltatást a nyugdíjkorhatár elérését követően vehet igénybe. 2015. július 01-től a rokkantsági ellátásban részesülő tagok is adómentesen juthatnak a pénzükhöz.

A pénztártag halála esetére egy vagy több természetes személy kedvezményezettet jelölhet. Ebben az esetben a tőke és hozama együttesen - hagyatéki eljárás nélkül - illeti meg a kedvezményezett(ek)et. Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt meg, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Ha a tagnak természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll át.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kötelező tagdíja a pénztár alapszabályzatában van rögzítve, de persze lehet és érdemes befizetni a tagdíjon felül is a számlára. A vonatkozó törvény kimondja, hogy nem lehet a díjfizetést szüneteltetni. A szabályozás tehát látszólag szigorú, de valójában nem jár komoly következményekkel a díjfizetés elmaradása. A pénztár ilyenkor mindössze levonja a tag megtakarítására eső hozamból az őt megillető működési költségeket, de azt is legfeljebb az éves hozam mértékéig teheti.

Amennyiben a tag a lejárat után küldött értesítő levél postázásától számított 8 naptári napon belül a tagi kölcsön tartozását (tőke + kamatok) nem fizeti vissza, úgy a hátralék teljes összegét (tőke + kamat + késedelmi kamat) a lejáratot követő 180. napon a tag nyugdíjpénztári egyéni számlájával szemben érvényesíteni kell. Érvényesítéskor a tőkeösszeg és a járó kamatok levonásra kerülnek a tag egyéni számlájáról. Az érvényesített összeg alapján adó és járulékfizetési kötelezettség (2023. évben 15% SZJA és 13% SZOCHO) keletkezik, melyet a pénztártagnak kell a NAV-nak történő adóbefizetéssel teljesítenie. Tagi kölcsön érvényesítést követően a pénztártag tagi kölcsön felvételére a továbbiakban már nem jogosult.

A magánszemély egy időben több pénztárnak is tagja lehet, de a tagsági jogviszonya, és a számlái egymástól függetlenek. A pénztártagnak lehetősége van bármikor a pénztári számláinak egyesítésére.

Írjon nekünk! levelet vagy hívjon bennünket telefonon.